Farkas Sándor

Életem jeles eseményei azt sugallják, hogy a csillagok szerencsés állása alatt születtem a család legkisebb, negyedik gyermekeként. Bátyámmal örököltük Édesanyám zenei vénáját.

5-6 évesen már megkomponáltam első „zeneműveimet”, állítólag már abban az időben elfogadhatóan fújtam, zongoráztam az akkor népszerű slágereket. Bolyongok a város peremén, becsületes eredeti nevén In cerca di te, vagy Járom az utam, a mai napig közismertek, aktuálisak.

Passzivitásom miatt 6 évesen már el is tanácsoltak a zenei előkészítőből, csak a drága emlékű Spitzer Manó bácsi zeneiskola igazgató láthatott bennem valami kis fantáziát, bölcs, salamoni döntése alapján elkezdhettem zenei tanulmányaimat hegedűszakon. 14 évesen a lembergi rendkívüli zenei tehetségek oktatási intézmény tanulója lettem. Ebben az időben alapítottam egy kis vonós tánczenekart, a mutatósabb hegedűszólókon kívül egyre többet zongoráztam, de a hangszereléseket is én készítettem.

‍Zeneakadémiai tanulmányaimat 1972-ben fejeztem be.

‍Hosszú évek óta tanítok hegedűt, brácsát, zongorát, kamarazenét, összhangzattant, hangszerelést, zenei kompozíciót.

‍A szimfonikus, kamarazenekar utolsó pulpitusától becsülettel megtettem a kacskaringós utat egészen a karmesteri dobogó tetejéig. Közben a kor szellemének hódolva ének-táncegyüttesekben zenekarvezető-hangszerelő, művészeti vezető is voltam.

‍A 80-s évek végén bekövetkezett a nagy forduló életemben, a kávéházak dómjába, a hírneves pesti New York, akkori nevén Hungária kávéházba kerestek egy mindenes zongoristát, aki járatos a könnyű- és szalonzenében, kotta nélkül is beszáll a zenekarba, ezen kívül egyedül is képes szórakoztatni a nagyérdeműt.
Boldogan vállaltam a kihívást és feladatot, mit is mondjak, így lettem „főállású” bárzongorista!

Bejártam a fél világot, érdekes és híres emberek közvetlen közelébe kerülhettem.

‍8 évet maradtam a New York kávéházban, ünnepélyesen megültük a New York Palota centenáriumát, közben közel 10 idényen át nyaranta és karácsony táján a Konstanzi Inselhotel szezonális zongoristája is voltam. Megint csak bűvös 8 évet 2003-től – 2011-íg a Corinthia Grand Hotel Royalban zongoráztam.

Branford Marsalis Grammy díjas
szakszofonos társaságában

‍

‍Számtalan felvételen közreműködtem mint stúdiózenész, hangszerelő, karmester.

‍Formációmmal 1977 és 1982-ben két Nemzetkőzi Jazz Fesztiválon előkelő helyezést értem el.

2003 és 2005-ben megnyertem az Első és Harmadik Országos Bárzongorista versenyt.

‍Családommal Budapesten élek.